<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Elemisták nélküli világ</provider_name><provider_url>https://elemista.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Bajnóczi Anna</author_name><author_url>https://elemista.cafeblog.hu/author/bajnoczi_anna/</author_url><title>Elfogyott a papír</title><html>&lt;p&gt;Nagy munka közepete meg is feledkeztem a blogról, de ez meg esik. Föleg ha több felé koncentrál az ember. Ma is például elkeztem alaprajzot késziteni egy fontos helyszinhez. Az ebédlőből indultam ki, de a végéig nem jutottam el. elfogyott a papír. Régen akkor esett meg velem ehez hasonló amikor rövid novelákat írtam. Akkor is csak arra figyeltem fel hogy nem elég egy oldal. Mégis ahogy kezd a regény össze állni egyre több apró részletre derül fény. Mint például hogy a csigák milyen hasznos állatok.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Térjünk vissza oda ahol a történet kezdetét vette. Egy 15 éves fiatal lány találkozik a varázslóval. Pontositok. Nem ö egyedül találkozik vele, hanem ketten pillantják meg az öreget a Kaposvári buszmegállóban. Ö és a bátya, mind a ketten egyidösek mivel ikrek. A fiatal őrzők és boszorkányok 15 születésnapjukon egy varázsló látogatja meg öket. Ekkor eldöntik a fiatalok hogy melyik szülöjük erejét szeretnék. A kivánságukat teljesitik, de ezt nem lehet megváltoztatni. A Berger testvérek is jól tudták. Nagynénjük nevelte fel négyöjüket a szüleik halála után. Így a boszorkányság minden fortélyát ismerték, de az apai ág ismeretlen maradt. Mégis az ismeretelen választották, az apjuk erejét kapták meg. A varázsló teljesítve a kérés eltünt, igy már nem volt visszaút. Azonban volt egy kérdés amire még ök sem tudták a választ. Két idösebb testvérük két ével korrában szintén meghozta ezt a döntést.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Jellenleg itt tart a regény. 1.Fejezet: varázsló&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A folytatás hamarosan érkezik, de addig is itt az idö megismerni közelebbről a főszereplőket. A következő bejegyzs során Berger András és Andrea karakteréről fogok írni.&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>