Elemisták nélküli világ

Tolvaj

Egy történet akkor jó ha a főszereplőnek van célja. A fontos szál ami végig történéseket a végkifejletig. Melyet az olvasó is kiváncsian tud figyelemmel követni. A szereplők utalásokat tesznek arról a bizonyos témáról. Mégis mi lehet ez a cél? A kalandos utazás a föld körül vagy ép egy nehéz vizsgára való felkészül. A föszereplőnek akarnia kell hogy sikerüljön az amit elhatározott, mert ha megelékszik egy ki győzelemmel csupán akkor vége is történetnek. Bár kérdés mekkora terjedelmű novelát akar írni az író.

Én magam soha nem tudtam rövid meséket írni. Igy alakult hogy neki kezdtem egy hosszú regénynek. Az elöző bejegyzésben már megismertétek a Berger testvéreket. Az ö életükbe nyerhetek betekintést. Különböző négy karater jellem fejlödését lehet nyomon követni. Már a blogban is többször megírtam hogy fantasy történetről van szó. Bizonyos kereteken belül egy igazi magyar városban játszodó történet, távol a nagyvárosoktól a Balaton közvetlen közelében. Az iskola ahol mind a négyen tanulnak, nem tudom hol van. Azonban annyit elárulhatok hogy nem egy élpületből áll a létesítmény. Itt van egy bizonyos szerencse bályital. Az üvegben egy négy levelű lóhere lebeg sárga folyadékban. Ezt a bizonyos tárgyat mindenki elöl elzárva tartját, nehogy bárki is a közelébe férjen. Nagy erőt tulajdonitanak neki, hisz az üvegcse tulajdonosa nem rég tért haza az országjáró utazásról. Az pletykálták róla hogy amerre járt egyes emberek nagy összeget nyertek. Így hát nem is csoda hogy valaki más is szemet vetett rá. Bizony az egyik föszereplő lesz aki elakarja lopni a szerencse bájitalt.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

A Google és Facebook belépéssel automatikusan elfogadod felhasználási feltételeinket.

VAGY


| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!